A legrövidebb tenyészidejű fűszernövények egyike a Keresztesvirágúak ( Brassicaceae) családjába tartozó, valószínűleg az Etióp-magasföldről (a mai Irán területéről) származó kerti zsázsa (Lepidium sativum L.)
Kínában már i. e. 1500 évvel termesztették és fogyasztották. Korabeli feljegyzések szerint I. Yin császári miniszter a legfinomabb salátaként jegyezte fel a növényjegyzékben. Már az ókori perzsák, görögök számára is igen kedvelt fűszer és zöldség volt. Ezt a tényt bizonyítja az is, hogy az egyiptomi fáraósírokban megtalálták a növény maradványait. A lepis = pikkely szóból származtatják a becőkéjére utaló nevét. Napjainkban már világszerte termesztik. Míg a környező országokban és Nyugat-Európában a gyakran fogyasztott növények közé tartozik, hazánkban az utóbbi időkben kezd ismét népszerű lenni. Ismertetése, termesztése: A kerti zsázsa egyéves, 20-40 cm magas, igen gyors növekedésű fűszer- és olajnövény. Igénytelensége miatt szinte valamennyi talajtípuson termeszthető. A levelek széle ép, vagy enyhén fogazott.. A 17-18. században háromcimpájú szikleveléért díszként is vetették. Fólia alá és kora tavasszal a fagyok elmúltával 0,5 cm mélyre, 20 cm-es sortávolságra sűrűn vetve szabadföldbe is elszórhatjuk a magokat. A fürtvirágzatba tömörülő apró, fehér, jó mézelő virágai a nyár elején (júniusban) nyílnak. A becőke termésben fejlődő apró, barna magok 2-3 hónap alatt érnek be.
A kerti zsázsa termesztése a téli vitaminszegény időszakban igen fontos. Cserépben, erkélyládában, lapos tálban és akár nedves szűrőpapiron vagy gyapotvattán a lakásban, az ablakpárkányon egész évben nevelhető. Az előkészített (alaposan beöntözött) talajra vagy a benedvesített szűrőpapírra, vattára szórjuk rá a magokat, majd takarjuk egy kis újságpapírral és tegyük meleg helyre. Az optimális csírázási hőmérséklet a 18-22 °C. Amint a magvak elkezdenek csírázni, vegyük le a papírt és tegyük a veteményünket napos helyre. Lakásban termesztve naponta többször is öntözzük. A vetemény tartsuk mindig nedvesen, de ne pangjon alatta a víz, mert a kis növénykék könnyen kirothadnak. Lehetőleg ne öntözzük felülről, mert a gyorsan lehulló nagy vízcseppektől a növények elfekszenek. Érdemes vízáteresztő edényt használni, amit naponta 5-10 percre állítsunk vízbe, hogy a talaj jól átnedvesedhessen.
Szüret! Szaporítása megvetésről történik, amit akár a kertünkből szedett magokkal is megoldhatunk. A kerti zsázsa vetés után már 10-12 napra szedhető és fogyasztható, ugyanis szikleveles állapotban a legfinomabb. Zsenge levelei igen aromásak, enyhén csípős ízűek. A talaj felett elvágva, éles ollóval szüreteljük le a növényt. Mivel a legfinomabbak a zsázsa friss levélkéi és a növény tövei nem sarjadnak újra, ezért a folyamatos ellátás érdekében, érdemes kéthetente újravetni.
Kórokozója nincs, de a kártevők közül a földibolhák a levelek megrágásával gondot okozhatnak. Biokertészeti tapasztalatok szerint a kerti zsázsának csiga- és levéltetű-riasztó hatása is van. Csigával fertőzött helyeken két-három sor zsázsa távol tartja a kártevőket a káposztaféléktől, salátáktól stb. Tapasztalatok szerint a cseresznye-, bodza-, meggyfák köré vetett kerti zsázsák jelentősen gyérítik a fekete levéltetveket.
Felhasználása: A kerti zsázsa igen fontos és értékes vitamin- és ásványisó-forrás. Jelentős C-vitamin-tartalmáért (50 mg/100 g) régen a hajósok skorbut ellen vitték magukkal a tengerre. A C-vitaminon kívül karotint, B1-, B2- és B6-vitamint továbbá jelentős mennyiségben különböző ásványi sókat, elsősorban káliumot, kalciumot, foszfort, nátriumot, jódot és vasat is tartalmaz. Fehérjetartalma és rosttartalma viszonylag nagy. Ételek fűszerezésére, friss saláták, szendvicsek, vegyestálak, körítések díszítésére valamint húsok, töltelékek, túrókeverékek fűszerezésére kiváló. Zsíros- vagy vajaskenyérre szórva is fogyasztható. A friss zsázsa kis csomókba kötve, alufóliába csomagolva a fagyasztóban is tárolható. Olajos magvait fűszerolajnak, Indiában pedig étolajnak használják. A kerti zsázsát sok országban az un. "fines herbess" (finom fűszerek) közé sorolják, mert fontos szerepe van a diétás betegek étrendjének változatosabbá tételében.
Gyógyhatásai: A kerti zsázsát a középkorban pikkelyes bőrbajok gyógyítására alkalmazták. Fűszeres, aromás, keserűanyagai étvágyfokozó hatásúak. Magjában vértisztító, és a skorbut ellen védő anyagok vannak. Baktériumölő hatású ezért a népi gyógyászatban gyulladáscsökkentésre valamint emésztési problémákra is használták. Ezenkívül alkalmazható vörösvértestképzést serkentőnek, vizelethajtónak, vércukorszint-csökkentőnek, valamint idegerősítőnek is.
Jó ötlet! A kerti zsázsa lakásban nevelése gyermekeink számára is igazi élményt jelenthet. Igen rövid rövid idő alatt végigkövethetik az egyes növényi életfolyamatokat. A magok elvetését rájuk bízva, megfigyelhetik azok életre kelését, csírázását, a gyököcske, valamint a kis sziklevelek megjelenését és a növény gyors növekedését. A munkájuk után pedig ők maguk arathatják le a jól megérdemelt "termést".
Recept: Kerti-zsázsa saláta: Hozzávalók: - 50 dkg zsázsa, - 2 tojás, - 1 kanál tejszín, - csipet szerecsendió, - 2 szelet toast kenyér, - 3 evőkanál olívaolaj,
Öntethez: - 2 evőkanál vörösborecet, - só, - 1 csipet cukor
Elkészítése: A salátát kiválogatjuk, megmossuk, lecsepegtetjük. A tojást és a tejszínt összekeverjük, fűszerezzük. Kissé olajozott teflonban dermedésig sütjük, majd lefedjük, és meg 10 percig készre sütjük. Ha kihűlt, kisebb kockákra szeleteljük. A toastkenyeret apró kockákra vágjuk, és olajon aranybarnára pirítjuk. Az ecetből, sóból, cukorból öntetet készítünk, és az elkészített zsázsát megforgatjuk benne, majd hozzáadjuk a tojást és a pirított kenyérdarabkákat.
